+36 70 402 5502 info@tesz2000.hu

Beszámoló a 2017. június 15-i szentendrei képviselő-testületi ülésről

Beszámoló a 2017. június 15-i szentendrei képviselő-testületi ülésről

A nyár előtti utolsó testületi ülésre került sor 2017. június 15-én rengeteg, összesen 41 napirendi ponttal. A nyár folyamán csak rendkívüli ülések szoktak lenni, a hírek szerint idén is várható legalább egy rendkívüli ülés a SZÉSZ (Szentendrei Építési Szabályzat) kapcsán.

I. A testületi ülés a kérdésekkel és interpellációkkal kezdődött, melyre képviselőcsoportunk rengeteg kérdéssel készült.

  1. Rákérdeztünk a Füzespark hőszigetelési munkálatainak a leállására:
  • Milyen feladatokat vállalt át az Önkormányzat a Társasházaktól a pályázatokon történő sikeres indulás érdekében?
  • Valóban az Önkormányzat javasolta a kivitelezéssel megbízott vállalkozót? Ki volt ez a vállalkozó?
  • Mikor jár le a pályázat határideje, illetve milyen szankciókra számíthat a társasház, ha kifut a határidőből? Eleshetnek-e a pályázati finanszírozástól?

A válasz szerint az önkormányzat a „pályázat elkészítéséhez, benyújtásához nyújtott támogatást”, továbbá „Az Önkormányzat sem a pályázat, sem a megvalósítás során nem javasolt vállalkozót a kivitelezési feladatokra. A megvalósításban ismereteink szerint 4 kivitelező cég vesz részt fővállalkozóként: Reeconst Kft., Renesco Kft., Vini-Bau Kft., Adravola Kft.

Ugyanakkor a válaszból kitűnik, hogy a pályázat kivitelezési-elszámolási határidejét meghosszabbította az NFSI: „pályázatkezelő érzékelve az egész országra jellemző építőipari kapacitásbeli problémákat, a kivitelezés befejezési határidejére hosszabbítási lehetőséget biztosított

Mindannyian érzékeljük, hogy a magyar építőipar óriási gondokkal és kapacitás problémákkal küszködik, hiszen a jó szakemberek elhagyták hazánkat.

 

  1. Rákérdeztünk arra is, hogy mi az oka annak, hogy idén megint nem érkeznek a szemétdíj számlái.

Ismeretes, hogy a szemétgyűjtést és -szállítást 2016-ban központosították, azóta akadozik mind a lakosság felé a csekkek kiküldése, mind pedig a finanszírozása (mely a lakosságot közvetlenül nem érinti, idézőjelben „csak” a szemétszállítást végző városi céget, a Városi Szoltáltató Nonprofit Kft-t).

  • Meddig van szerződése VSZ Zrt.-nek hulladékszállításra vonatkozóan?
  • Hol tart az új közszolgáltató kiválasztása?
  • Milyen mértékű kompenzációt kap a VSZ Zrt. a NHKV Zrt.-től, illetve Szentendre Város Önkormányzatától?

A városvezetés az alábbiak szerint válaszolt: „az új közszolgáltató kiválasztása érdekében lefolytatandó közbeszerzés dokumentációja előkészítés alatt van, jelenleg azonban a térségben nem található olyan közszolgáltató, mely megfelelőségi véleménnyel rendelkezne. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-val (továbbiakban: NHKV Zrt.) az egyeztetések a Duna Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás bevonásával zajlanak.

Az NHKV Zrt. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység ellátásáért szolgáltatási díjat állapít és fizet meg a közszolgáltató részére.  A 2016. év vonatkozásában az NHKV Zrt. által fizetett szolgáltatási díjakról a VSZN Zrt. külön tájékoztatót készített elő a 2017. június 15-i Képviselő-testület ülésére. A 2017. év szolgáltatási díjai – tekintettel arra, hogy utólagosan kerülnek megállapításra – még nem ismertek.

Szentendre Város Önkormányzata nem állapított meg kompenzációt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységre 2016. április 01-től, illetve 2017. évre.”

 

  1. A Pest Megyei Könyvtár (PMK) aulájának rendeltetésszerű használata már szóba került a májusi Kulturális Bizottság ülésén.

Ahogy azt Szegedi István képviselőnk elmondta, a „PMK auláját gyakran nem közintézményhez méltó öltözékű és oda nem illő viselkedésű egyének a hellyel össze nem egyeztethető tevékenység céljából veszik igénybe. Hajléktalan fiatalok gyakran piszkos és büdös ruhában, a mosdót fürdőszobának használják, a holmijuk az asztalokon kipakolva (nadrág, alsónemű, wc papír, mikor mi…), a fotelekben alszanak, ahova aztán délután a néptáncra érkező gyerekek, szülők vagy a diákok, idősek gyanútlanul leülnek tanulni, uzsonnázni, pihenni. Nem szeretném tudni, milyen szennyeződés lehet azokban a kárpitokban. Szintén probléma, hogy nem egyszer minimum ittas állapotban vannak. (…) A jegyző úr szóbeli tájékoztatásából kiderült, hogy a helyiségre vonatkozóan nincs jelenleg érvényes házirend, így a fentiekhez hasonló viselkedést az Intézmény hatékony portaszolgálat hiányában eltűrni kénytelen.

  • Milyen lépéseket tesz az Önkormányzat a PMK szolgáltatásait igénybevevők és azokat üzemeltető alkalmazottainak kulturált, szentendrei közintézményhez méltó infrastrukturális körülményeinek megteremtése és fenntartása érdekében?
  • Milyen stádiumban van a házirend, illetve a fenti állapotokat megakadályozó hivatkozási alapot megteremtő dokumentumok kidolgozása?
  • Milyen módon fog érvényt szerezni az elkészült házirendben, illetve hivatkozási alapot képző dokumentumban foglaltaknak

A polgármester válaszában elmondta, hogy a PMK igazgatója szerint „ez a probléma a hűvösebb, jellemzően a téli időszakban merült fel”, és azt kérte, hogy az őszi időszak kezdetére keressünk közösen valamilyen megoldást. (…) „Megoldásként abban állapodtunk meg, hogy készül egy látogatói szabályzat, amit az aulában függesztenének ki, és ez lenne a jogcím a fellépésre. Igazgató Úr elkészítette a maga szempontjából fontosnak ítélt szabályokat, azonban annak jogi formába öntése, illetve további egyeztetése szükséges (az aula használata megosztott a Kulturális Kft.-vel).

(…) kijelöltünk egy jogász kollégát, akinek feladata, hogy

  1. egyeztessen az érintettekkel (különösen: könyvtárigazgató, a Kult. Kft. ügyvezetője, a Közterület-felügyelet vezetője, portások, a rendőrség képviselője) arról, hogy a fenti céljainkat pontosítani tudjuk és az annak eléréséhez szükséges és lehetséges eszközökről egyeztessünk;
  2. a megfogalmazott célok és eszközök ismeretében olyan látogatói szabályzatot fogalmazzon meg, amit az auláért felelős vezetők (PMK igazgató és Kult. Központ ügyvezető) aláírnak, majd ez kifüggeszthető az aulában, és alkalmas arra, hogy ha a jelenség újra felbukkan, akkor szükség esetén a rendészeti szervek is fel tudjanak lépni jogszerűen.

A szabályzat kifüggesztésének határideje nyár vége.”

 

  1. Rákérdeztünk az Ipar utcai „Holló-kupacok” sorsára is

Mivel erre külön előterjesztést készült, ezért arra itt nem kaptunk választ. Részletesebben lentebb írunk róla külön.

 

  1. A Turul szobor és szerb kereszttel kapcsolatos kérdésünk:

A szobor állításával összefüggésben volt egy vállalás a környező park rendezésére vonatkozóan, ami valószínűleg a szerb kereszt áthelyezését követően indulhat csak meg. Az önkormányzat tájékoztatása alapján tudomásunk van arról, hogy a kereszt áthelyezésre adott határidő május 31-én lejárt.

  • Milyen lépéseket tervez az önkormányzat a határidő múlását követően?

A polgármester válaszában kifejtette, hogy felszólították a Turul-szobrot állító „Szentendrei Turul Szoborért Alapítványt”, hogy mivel nem teljesítették vállalt feladatukat, 30 napon belül fizessék vissza a támogatásként kapott 1 millió forintot a város számára. A határidejük 2017. július 8-a.

 

  1. Rákérdeztünk a Postás Strand építésének második ütemére is, hiszen nem látszódik, hogy a tavaly megkezdett munka, amelyet a tervek szerint idén fejezett volna be a városvezetés, elkezdődött volna.
  • Mikor kerül sor a Postás strand fel/megújítása második ütemének megvalósítására?
  • Mikor nyitják meg strandot, illetve helyezik el a bólyákat, és helyezik üzembe a tavaly kialakított létesítményeket?
  • Milyen rendszerességgel végeztet az önkormányzat vízminőség ellenőrzést, illetve karbantartási, felügyeleti tevékenységet a területre vonatkozóan?

A válasz lényege az, hogy „a Postás strand második ütemét a folyamatos rongálás, károkozás miatt később tervezzük megvalósítani, jelenleg a tavalyi infrastruktúra fenntartására próbálunk erőforrást biztosítani.

Strandnyitás előtt két héttel és pár nappal nyitás előtt kötelező a mintavétel, ennek feltétele az engedély kiadása. Az első mintavétel május 30-án történt, minden értéket rendben találtak, a második június 14-én volt. A június 14-i mintavételnél a zuhany-ivóvízcsap is bevizsgálásra került. Ezt követően havonta kerül sor a mintavételre. Előbbiek alól kivétel a havaria helyzet, mely esetén időközi mintavétel is történik.

 

  1. Volán parkoló

A ’Szentendre Blogol’ csoportban merült fel az a probléma, hogy a Volánbusznál lévő P+R parkoló nem hivatalos parkoló, és jogszerűen ott parkolni nem lehet, esetleg behajtani sem, ezért az alábbi kérdést tettük fel ezzel kapcsolatban:

  • Mit tesz a városvezetés annak érdekében, hogy a kiszoruló autók a HÉV megálló környékén ne lehetetlenítsék el véglegesen a forgalmat?
  • Felvette-e a városvezetés a kapcsolatot a Volán vezetésével annak tisztázása érdekében, van-e rá lehetőség, s ha igen, konkrétan milyen feltételek mellett lehetne megtartani és legálisan működtetni az eddig csupán megtűrt autóparkolót?

Az alábbit kaptuk válaszként: „A Volán Zrt. tájékoztatása alapján annyi változás történt csak a korábbiakhoz képest, hogy az üzemi területről tiltják ki az autókat, mert az autósok nemcsak a kérdésben „de facto megtűrt parkoló”-ként nevesített területen álltak, hanem már az üzemi területen is. A parkolási gondokat véglegesen a Spar mögötti területen tervezett P+R parkoló fogja tudni megoldani.”

 

  1. Rákérdeztünk a Bolgár-Kertész utcai parkoló parkolási bevételeire is

A telekeladás miatt forró témává vált Bolgár-Kertész utcai parkolóval kapcsolatban a tisztánlátás érdekében az alábbi kérdést tettük fel:

  • Kérjük tételesen megadni, az önkormányzatnak hány forint bevétele származott a parkoló működéséből azóta, hogy az megnyílt az autósok számára?

 

A válasz szerint a 88. db. gépjármű kapacitással rendelkező parkoló bevételei az alábbiak voltak:

Bolgár utcai paletta bevételeinek alakulása 2015.               07.01-12.31 2016.              01.01-12.31. 2017.                 01.01-06.12
Parkoló automata bevétel 382 420 1 659 775 1 428 280 3 470 475
Mobilparkolás 1 835 066 4 657 886 2 797 783 9 290 735
pótdíj 65 240 275 645 84 399 425 284
egyéb 1 016 400 86 100 665 280 1 767 780
összesen: 3 299 126 6 679 406 4 975 742 14 954 274

 

 

 

 

 

  1. Rákérdeztünk a megvalósult (megvalósult?) zöldhullámra is

A 11-es főút városi szakaszán a valódi zöldhullám kialakítása érdekében az önkormányzat vállalta a ma még lámpa nélküli három kereszteződésben közlekedési lámpa felállítását.

  • Mikor kezdi meg az önkormányzat a 11-es főúton a ma még lámpa nélküli három kereszteződésben a zöldhullám működéséhez szükséges közlekedési lámpák telepítését?
  • Létezik-e valamilyen szerződés, vagy megállapodás a Magyar Közúttal a zöldhullám kialakításához szükséges beruházásra vonatkozóan?
  • Mire alapozva kommunikálta a városvezetés a zöldhullám megvalósításának tényét?

A válasz: „A város és a Magyar Közút NZrt. között folyamatos az egyeztetés, amely szerint a Liliom utcai és a Rózsa utcai csomópontok kialakítása Szentendre város finanszírozásában, a Római sánc köznél lévő csomópont átalakítása pedig részben a város, részben a Magyar Közút finanszírozásában történne.

 

  1. Most akkor van mezőőr? Hol érhető el?

Mivel kevéssé tapasztaltuk a városban a mezőőr jelenlétét, ezért az alábbi kérdéseket tettük fel:

  • Betöltésre került-e a meghirdetett mezőőri állás? Hányan jelentkeztek, melyek voltak a kiválasztás szempontjai?
  • Miért nincs nyoma a mezőőrnek? Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a mezőőrrel, illetve a hasonló funkciót végző személlyel/személyekkel? A városi hivatalos honlapján megtalálhatatlan.

A válasz lényege, hogy jelen pillanatban megint nincs mezőőr: „2017. február 1-től állt munkába egy mezőőr, aki azonban 2017. május 1-től máshol lát el mezőőri feladatokat.” és a „fegyveres külterületi őr feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos bejelentést hivatali időben a Közterület-felügyeleten személyesen vagy a 26 785-056-os telefonszámra, hivatali időn kívül pedig a 26 300-407-es telefonszámra vagy a kfelugy@ph.szentendre.hu, illetve az ugyfelszolgalat@szentendre.hu e-mail címre lehet megtenni.

 

  1. Bükkös-pataki hídfelújítások kapcsán észlelt meder munkák

Az elmúlt hetekben vettük észre – és kaptunk több megkeresést is a környéken lakóktól –, hogy a Bükkös-patak medrében több hídnál is “különös” műszaki megoldásokat kezdtek el építeni.

  • A beruházás kezdete előtt konzultálte akár a városvezetés, akár a megbízott vállalkozó ökológiai szakemberrel?
  • A Bükköspatak az országos ökológiai hálózat része, helyi védett, „ökológiai folyosó”. A kialakított műszaki megoldás alkalmazásához hozzá kellette járulnia a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának? Ha igen, kérem, válaszához mellékelje a kialakított műszaki megoldást jóváhagyó határozatukat.
  • A kialakított műszaki megoldás miatt rendszeresen fel fog gyűlni a kövekből kialakított szűrő előtt a patak hordaléka, amely nem esztétikus, és nem természetes; bebüdösödik a pangó vizes, bomló szerves anyaggal megtelve, és végső soron – pl. a nyári nagy meleg idején – akár közegészségügyi problémát is okozhat. Milyen módon fogják elejét venni ennek a rendszeresen kialakuló problémának? Tehát milyen fenntartási munkákkal számoltak, amikor ezen műszaki megoldás mellett döntöttek?

 

A kapott válasz lényege:

A városi főmérnök és Dukay Igor természetvédelmi szakértő előzetes, általános egyeztetést tartott a patakmeder állapota és a további gondozások tárgyában. A kövek közötti részek feliszapolódnak, majd szinte teljes egészében el fog tűnni a kövezés és a háló, amelyet azonban a patak sodrása nem fog tudni megkezdeni, ezáltal megakadályozható, hogy a meder elfajuljon, a hordalék éppen a műtárgyakon akadjon el, ezáltal a műtárgyakat tönkretegye. A medret néhány nagyobb eső által okozott árhullám levonulása a valószínűsített problémát feltehetően meg fogja oldani, csakúgy, mint a halak élőhelyeinek biztosítását is. A kővel töltött matrac beépítve egy rugalmas, vízáteresztő, monolit szerkezetet alkot, mely nagy hatékonysággal, korszerűen alkalmazható.

Kérdésünk beküldése után került sor arra, hogy helyi lakók kihívták a hídhoz Török Balázs városfejlesztési alpolgármestert, aki – idézzük – „meg volt döbbenve” az alkalmazott műszaki megoldáson. Továbbá szintén pár nappal ezelőtt pedig a patakot beszűkítették, és kis átfolyót alakítottak ki rajta. Ezek szerint a “RENO matrac” mégsem a legjobb megoldás?

 

  1. Magyar Judit (MSZP) is benyújtott néhány kérdést, amelyek közül a Pomázi út állapotára való rákérdezés érdemel különös figyelmet

Mikor tervezi a városvezetés felújítani ezt az útszakaszt? Milyen technológiával fogják eltűntetni a kátyúkat és az alkalmazott technológiára van-e bárminemű garancia, amit a város érvényesíthet, ha a kivitelezés minősége kívánnivalót hagy maga után?

 

 

A teljes kérdés csomagunk IDE KATTINTVA olvasható.

A teljes, tételes válaszok IDE KATTINTVA olvashatók.

 

 

II. A kérdések után következtek az előterjesztések

Többségében formális illetve vita nélküli, konszenzusos döntések születtek, ilyen volt pl. az, hogy a  Püspökmajori Bölcsőde intézményvezetőjének megbízatását pályázat útján 5 évre meghosszabbította a testület, így továbbra is Dr. Diószegi Istvánné a püspökmajori bölcsőde igazgatója.

Dr. Péntek Hajnalkát Dr. Alexa Ildikó Izabella váltja az iskolafogászati praxisban: ezentúl ő fogja ellátni az iskola-fogorvosi feladatokat.

Fentebb már volt szó a hulladékkezelésről, tájékoztatót kaptak a képviselők a 2016. évi elszámolásról. Ismeretes, hogy ugyan (még) a szentendrei szolgáltató végzi el a munkát, de a finanszírozás már a központosított nemzeti cégtől érkezik (ahogy nekik kéne beszednie az állampolgároktól a díjat is), utólagos elszámolással.

A testület elé jöttek a városi cégek 2016. évi üzleti jelentései, melyet a V-8 üzleti jelentésén kívül elfogadott a testület. Az uszoda üzleti jelentését egy következő alkalomra kéri a testület javítani, bővíteni.

III. Lezárult a TSZT és a SZÉSZ partnerségi véleményezési szakasza

A tavaszi időszak elteltével, és a beérkezett számtalan hosszabbítási kérvény mellőzésével (lásd például ITT vagy ITT)  lezárta a testület többsége a Településszerkezeti Tervének (TSZT), Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) és Szabályozási Tervének (SZT) az egyeztetési időszakát. Ezek után kerül sor arra, hogy az anyagokat végső egyeztetésre elküldi a polgármester a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

Mivel a városvezetés nem adott helyt a számtalan formában beérkező hosszabbítási kérvényeknek, képviselőink nem fogadták el az előterjesztést: Fülöp Zsolt és Szegedi István nemmel szavazott, míg Kubatovics Áron tartózkodott.

 

Eközben a következő előterjesztés a Skanzen bővítésének teljes építési szabályzatát tartalmazta. Ismeretes, hogy az Erdély Tájegységgel való Skanzen bővítést a magyar kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, így külön, gyorsított eljárásban történik annak egyeztetése. Képviselőink elfogadták az előterjesztést.

Ehhez kapcsolódik egy későbbi napirendi pont is: 4 ingatlan esetében már elindul a kisajátítási eljárás.

 

IV. A testület kisebb vita után egyhangúan elfogadta a lakásrendelet módosítását

A módosítás kidolgozói a bérlakás pályázatok kapcsán leszűrt tapasztalatok alapján finomításokra tettek javaslatot (pl. a szociális alapon történő bérbeadás esetén az eddigi 2 bérleti díj sáv /szociális és költségelvű/ helyett lineáris – bevételhez jobban igazodó rendszer), másrészt egyéb fontos módosításokat javasoltak (pl. házirend bevezetése az önkormányzati lakásoknál, vagy a piaci lakások esetében a bérleti időtartamot 10 + 5 év határozott időre javasolta felemelni az előterjesztő – elsősorban a jellemzően elvárt lakásfelújítási beruházások nagysága miatt). Az előterjesztést képviselőink üdvözölték és elfogadták.

 

V. A szippantós piac államosítása

A vízgazdálkodásról szóló törvény lényegesen megváltoztatja a szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a szennyvíz begyűjtésének lehetőségeit. Magyarán a törvény teljesen átszervezi a „szippantós” piacot, hasonlóan a tavalyi szemétszállítási központosításhoz. Mozgástere nincs az önkormányzatnak, a törvény előírja, hogy regionális szolgáltatóval kell leszerződni, amely szolgáltató fogja ezt a tevékenységet végezni a városban. Jelen előterjesztéssel indul el ez a folyamat: közbeszerzéssel ki kell választani a „szippantós” közszolgáltatót, meg kell alkotni az erről szóló rendeletet, amelynek része lesz az is, hogy a hivatal milyen módon ellenőrzi azon lakosokat, akiknél nincs csatorna, hogy eleget tesznek-e az évenkénti szennyvíz begyűjtésnek.

Kubatovics Áron képviselőnk – ahogy a szemétszállítás központosítását, úgy ezt is ellenezte elvből, ezért nem szavazta meg ez előterjesztést, míg Fülöp Zsolt és Szegedi István képviselőink elfogadta az előterjesztést.

 

VI. A képviselő-testület elé került a másfél évvel ezelőtt milliókért megrendelt vízrendezési tanulmány

Mivel a testületi ülés előtti Városfejlesztési Bizottsági ülésen komoly hiányosságok merültek fel a tanulmánnyal kapcsolatban, polgármester levetette ezen napirendi pontot, mert a megrendelő Építészeti Kabinet további egyeztetéseket és kiegészítéseket kér a tanulmány készítőjétől, a KÉSZ Tervező Kft.-től.

 

VII. Három és fél éve indult el a Bercsényi u. 2/a és 4. szám alatti ingatlanok építési koncesszióba adása,

de ez idő alatt a beruházó sokszori határidő módosítás után sem készült el. Ismét egy határidő hosszabbítás érkezett a képviselők elé, ezúttal okt. 31-ét megjelölve. A képviselők többsége az előterjesztést elfogadta, egyik képviselőnk, Kubatovics Áron nem fogadta el.

 

VIII. A teljes izbégi sportáplya az SZVSE kezelésébe került

Ismeretes, hogy a SZE-FI Sportegyesület kirakása utána az izbégi sportpálya a Szentendre Városi Sportegyesület (SZVSE) kezelésébe került azon terület kivételével, ahol a Vissza a Vadonba beruházása zajlik, és amelynek bérleti díja havonta 100 ezer forint + áfa. Most a képviselő-testület úgy döntött, hogy a teljes ingatlan-együttes az SZVSE kezelésébe kerüljön, és a továbbiakban a ’Vissza a Vadonba’ a bérleti díjat ne a városnak fizessen, hanem a sportegyesületnek. Képviselőink az előterjesztést nem fogadták el.

 

IX. Közterületi elnevezések: Deim Pál tér

Zajlik a városban a névtelen, zömmel új, illetve kis apró közök elnevezése, ezúttal azonban egy régen ismert, sokak által mindennap használt tér elnevezéséről vitatkoztunk az ülésen. Több körben egyeztetve a Deim-családdal azt terjesztettük a képviselő-testület elé, hogy a “nagyposta” (1-es számú posta) előtti névtelen teret nevezzük el Deim Pál térnek, tisztelegve városunk kiemelkedő és megbecsült szülötte előtt.

Deim Pál és Szentendre elválaszthatatlan egymástól, ezért is méltó és szimbolikájában is példaértékű a jelenleg névtelen tér elnevezése a művészről és lokálpatriótáról.

Ahogyan összekötődik Deim Pál élete Szentendrével, úgy köti össze Deim Pál életútja a háború utáni régi, néhány ezres lélekszámú kisvárosi Szentendrét, a mai 27.000 lakosú, immár inkább középvárossá nőtt Szentendrével és összeköti a városban alkotó művészeket a város polgáraival.

A régi szentendreiek még emlékeznek arra, hogy a mostani “nagyposta” előtti tér helyén házak álltak. A 11-es út kiépítése után sokáig funkció nélkül, sebbhelyként jelent meg a városképben ez közterület.

Ezt az állapotot mintegy gyógyítva alakult ki a mai közterületi alkotóművészeti kiállító tér.

Az előterjesztésünk IDE KATTINTVA olvasható.

 

A testületi ülésen Gyürk Dorottyakulturális” alpolgármester miatt nem támogatta a FIDESZ-frakció kellő számban az előterjesztést. Az alpolgármester érvelése újból megerősítette, hogy a városunk kulturális életét a saját ízlésének alárendelő, ellentmondást, kérdést nem tűrő arrogáns magatartása uralja. Az érvelése főbb elemei az alábbiak voltak:

  • több, már régebben elhunyt kiválósága van a városnak, akikről nincs elnevezve közterület és Deim Pál így beelőzne, ami szerinte nem helyes
  • nincs koncepció a közterületek elnevezésére
  • majd most elkezdenek keresni még névtelen utcácskákat, terecskéket
  • és különben is már van a térnek neve, „Bizottság-liget”, ami ugyan nem hivatalos, de ő ehhez ragaszkodik és ki is lesz írva a kiállító tér egyik posztamensére,
  • valamint rendezetlen tulajdonviszonyok vannak, mert a téren vannak olyan nyúlfarknyi területek, amelyek magántulajdonban vanna.

A „rendezetlenség” korábban nem zavarta a városvezetést, amikor két ütemben felújításba fogott a téren. Eleddig az elnevezések „koncepciótlansága” sem zavarta Gyürk Dorottyát, sőt, a javaslatunk mellett több közterületet is szentendrei művészekről akart elnevezni (igaz, a helyi lakosok ellenében), lásd a teljes előterjesztést ITT.

Valamint Gyürk Dorottya abban sem érezte az önellentmondást, hogy koncepció nélkül kezdte el Bizottság-ligetnek (sőt, korábban Bizottság térnek) hívni a Nagyposta előtti teret.

 

Kis színesként: minderről a Szentendre és Vidéke c. kézi irányítású kétheti lap így ír:

ujkozterulet_elnevezesek

 

X. A Holló-kupacok elszállíttatása

A képviselő-testület zárt ülésen tárgyalta az ún. „Holló-kupacok” elszállíttatásáról szóló előterjesztést, így az előterjesztés nem nyilvános. Az előterjesztés lényege, hogy a Pest Megyei Kormányhivatalnak van illetékessége, amely akkor kezdené el a megfelelő jogi eljárások lefolytatása után a sitt elszállíttatását a város határából, ha Szentendre Városa megelőlegezi ennek költségeit, mert a Kormányhivatalnak saját tőkéje nincs. És később, a végrehajtás során befolyó összegből a város visszakapná a költségeket.

Csak az előterjesztés határozata nyilvános, ezt teljes terjedelmében ide másoljuk:

„Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete annak érdekében, hogy a Holló István egyéni vállalkozó kizárólagos tulajdonát képező szentendrei belterületi 12/1 helyrajzi számú ingatlanon Holló István egyéni vállalkozó engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének eredményeként felhalmozott hulladék besorolásra, valamint további kezelés, hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek átadásra kerüljön és ezáltal az ingatlan a hulladéktól megtisztuljon, úgy dönt, hogy

  1. a Város 2017. évi költségvetésének általános tartaléka terhére a Pest Megyei Kormányhivatal számára költségelőlegként 28.000.000 Ft összeget biztosít a 12/1 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosát terhelő, a 12/1 helyrajzi számú ingatlant érintő engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység megszüntetéséhez szükséges meghatározott cselekmény elvégzéséhez azzal, hogy a kormányhivatal köteles a felhasznált pénzeszköz kötelezetten való végrehajtásához szükséges minden lehetséges intézkedést megtenni és a végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtási költségeket az Önkormányzat számára visszafizetni;
  2. felhatalmazza a polgármestert, hogy az 1. pontban meghatározott célból és feltételekkel kössön együttműködési megállapodást a Pest Megyei Kormányhivatallal;
  3. felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére, és arra, hogy a jelen döntés költségvetési kihatásait a Város 2017. évi költségvetéséről szóló rendelet következő módosításakor vegye figyelembe.”

Az előterjesztést képviselőink üdvözölték és örömmel megszavazták.

XI. Két önkormányzati ingatlan eladása

A képviselő-testület rábólintott két ingatlan értékesítésére. Az egyik, az Ady Endre út 88. szám alattit már évek óta árulta a város, sokadik pályázat lett eredményes. A másik ingatlan már sokkal érdekesebb. A Bolgár-Kertész utcai parkoló eladásáról szólt az előterjesztés. Mint ismeretes, a város pályázatot írt ki a 2015. júliusában átadott parkoló ingatlan eladása, illetve irodaházzal történő beépítése céljából. Egyesületünk a Facebook oldalán közzétette a pályázat kiírásával kapcsolatos véleményét, miszerint az önkormányzat – a májusi testületi előterjesztés tanúsága szerint – a CYEB javaslatára írta ki a pályázatot a szóban forgó ingatlanra. Az eladással kapcsolatban szerveztünk lakossági fórumot, találkoztunk a vállalkozó képviselőivel is. Most pedig az eladás lezáráa került a képviselő-testület elé.

Előzmények:

https://www.facebook.com/TESZ2000/posts/1602520903123794/
https://www.facebook.com/TESZ2000/posts/1622166887825862
https://www.facebook.com/TESZ2000/posts/1576852515690633

Idézünk az előterjesztésből:

• bruttó 334.500.000 Ft bevétel az Önkormányzat részére a telek eladásából (az ingatlan értékesítése ÁFA fizetési kötelezettség alá esik);
• bruttó 234.500.000 Ft kiadás az Önkormányzat részéről a telken a beruházó által megépítendő parkolók megvásárlására vonatkozóan.

További érdekesség, hogy az önkormányzat tervezi irodák vissza bérlését is – Török Balázs városfejlesztési alpolgármester jelentette ezt ki. A parkoló idáig 16 millió forintba került, és fennállása óta termelt idáig 15 millió forintot (lásd itt). Valamint a tervezett irodaházhoz az építési szabályzat által meghatározott parkoló darabszámot nem lehet megépíteni az előírt maximum beépítettségi százalék miatt, ezért külön egyedi “könnyítést engedélyez” majd a főépítész és a tervtanács.

(a teljes előterjesztés külön itt megtalálható)

A hülyének is megéri, gondoltuk, így képviselőink nem szavazták meg ezt az előterjesztést.

 

 

Az előterjesztések az alábbi linken tölthetők le:
https://www.dropbox.com/s/g3xic0ckmy8qyhd/testuleti_ules_2017_05_11_WEBRE.zip?dl=0
/nem kötelező regisztrálni az oldalon, x-szel be lehet zárni a bejelentkező dobozt/

 

 

Fülöp Zsolt

Kubatovics Áron

Szegedi István

 

%d blogger ezt szereti: