Egy elárvult utcasarok története

​2006 tavaszán időközi választás volt, és a városban új polgármester lépett színre. ———-oldaltörés———- Elvárva, hogy új seprű jól seper alapon környezetemben fényképeket készítettem, és a pontos problémák meghatározásával, CD-re kiírva kezébe adtam az új, és még most is regnáló városvezetőnek. Az egyik az volt, hogy Egres utca, Jázmin utca találkozásánál kidöntöttek egy sebességkorlátozó jelzőtáblát. Itt kezdődött volna a várt sikertörténet, de nem történt semmi. Mégis annyit mindig sikerült időnként elérnem, hogy valamelyik illetékes fele tudtam jelezni a problémát. Még abban az évben nem elég hogy kidöntötték, a kereszteződésből táblát, de valaki magáévá is tette az elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával együtt. 2012 őszén a TESZ szervezésének köszönhetően be tudott mutatkozni a város új rendőrkapitánya a lakosságnak. A fórumon jeleztem a közproblémát, és a közlekedéssel kapcsolatos más észrevételeimet, és kérésére levélben is emlékeztettem. Kaptam egy udvarias köszönőlevelet, és tájékoztattak arról, hogy a polgármesteri hivatal fele jelezték a hiányosságokat. Eltelt három hónap, és be kellett mennem a belvárosba. Akarva akaratlanul összetalálkoztam egy csoporttal, egyenruhás rendőrök és civilek hangosan egyeztettek a helyi jelzőtáblákról. Már túlmentem rajtuk, amikor ötletszerűen visszafordultam, és odamentem hozzájuk. A város részéről jelenlévő úriembernek csak kerekedett a szeme a problémám hallatán, de a csodálatos előrelépés azóta sem történt meg. Ha már csodát említek, akkor gondoljunk arra, hogy az elsőbbségadás kötelező tábla eltulajdonítása miatt egy jobbkezes utca keletkezett. Az Egres utcában haladók ezt rendszeresen nem adják meg a Jázmin utcából kihajtani szándékozóknak, de a mai napig koccanásos baleset sem történt. A képen látható magonc diófa az idők folyamán szépen cseperedett, köszönhető annak, hogy az önkormányzat gazos területét az ott lakók néha rendbe teszik. Ők gondolnak a jövő nemzedékére, mivel a mondás is...

Ismét a hóról

Párbeszéd ———-oldaltörés———- Tisztelt Kádár Péter Úr!   Tisztelettel köszönöm, hogy reagált levelemre, és lehetőséget ad arra, hogy a mi szemszögünkből is lássák, milyen nehézségekkel, problémákkal találkoznak munkatársaim. Kérem, higgye el, mindent megpróbáltunk annak érdekében, hogy ezeket a nehézségeket elkerüljük (közterület-felügyelet, rendőrség, média). Meg kell jegyeznem, hogy a téli útfenntartásban több mint tíz esztendeje veszünk részt Szentendrén, de az utóbbi két évben tapasztaltunk hasonlóan kirívó eseteket. Éppen ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen problémákra nekünk magunknak kell megoldást találnunk úgy, hogy olyan járműveket kell beszereznünk, amelyekkel a szűkebb utcákban is el tudjuk végezni a hóeltakarítást. Egyébként többek között erről is személyesen beszéltem Fekete János Úrral, akivel a kátyúzási munkákkal kapcsolatban kellett néhány gondolatot, tényt megosztanom. Ismételten szeretném megerősíteni, hogy az általam irányított társaság továbbra is szívesen veszi az esetleges észrevételeket,  kritikákat, javaslatokat, hiszen az esetlegesen felmerülő problémák nekünk sem jók, viszont kölcsönös párbeszéddel hatékonyabban tudunk szolgáltatni. Meggyőződésem szerint ez közös érdekünk. Mellékelten elküldöm azt a néhány fotót, melyet munkatársaim készítettek. 2013. február 19.  Maradok őszinte tisztelettel:      Berner László Tisztelt Berner László Úr! Köszönöm, hogy telefonbeszélgetésünkre és a jegyző asszonyhoz írt levelemre gyorsan és pozitívan reagált. Valóban látható jelei voltak annak, hogy a munkatársai ezek után több figyelmet fordítottak a szóban forgó mellékutak takarításának és csúszásmentesítésének. Természetesen én is tudom, hogy a felsorolt utcákban parkoló autók akadályt jelentenek, de ez minden bizonnyal nem csak itt jelent Önöknek gondot, hanem városszerte is. A képeket el tudja nekem küldeni erre az e-mail címre. Gondoskodunk a weblapon történő megjelenésükről. Mint a TESZ önkormányzati képviselőjelöltje, és mint ott lakó, kérem, hívja fel munkatársai figyelmét arra is, hogy a város fő útjainak sózása...

A csapvíz megy, a kútvíz jön!

​Befejeződött a kútfúrás a V–8 uszoda úgynevezett  hátsó napozós kertrészében. ———-oldaltörés———- Az uszoda előző vezetője, Bacsa Csaba többször javasolta, hogy a drága csapvíz helyett (240 Ft/m3) fúrjanak saját kutat, ami – a vízjogi költségeket is figyelembe véve – lényegesen olcsóbban (20 Ft/m3) elégítheti ki az uszoda vízigényeit. A korábbi igazgatónak még a 2012-es üzleti tervében sikerült elfogadtatnia az egy év alatt megtérülő beruházás elindítását. A tervezést és a kivitelezést  lezáró eljárások eredményeként tavaly decemberben kezdték el a fúrást. A kívánt vízminőséget 124 m mélyen el is érték január 30-án, de tovább fúrtak 202 m-ig, s ez lett a kút talpszintje. A megfelelő vízhozam érdekében a keresőfuratot bővítik, a megtalált 15 Celsius fokos vizet – melegítést követően – előre láthatólag március végén már használják a medencékben és a kiszolgáló helyiségekben. Az uszoda eddig havonta 1,5 millió Ft-ot fizetett víz- és csatornadíjra, ennek az összegnek körülbelül a 90 százalékát meg lehet takarítani a saját kútból kinyert víz felhasználásával. Miért kell örülni minden apró megtakarításnak? Mert a 2,9 milliárd Ft-os beruházást mi, szentendreiek fizetjük ki a helyi adónkból. Ezt nem vállalja át az állam és a beruházásból kimenekülő, fizetési kötelezettségét “természetesen” nem teljesítő eredeti beruházó, Simon Péter sem fizet. Az építkezést finanszírozó Raiffeisen Banknak 2013-ban csak kamatra 121 millió Ft-ot fizet a város, erre jön az üzemeltetés vesztesége, ami tavaly 110 millió Ft...

Beszámoló a 2013. február 14-i testületi ülésről

FRISSÍTÉS – 2013. február 26.​Költségvetésről, szakrendelőről, szovjet laktanyáról ———-oldaltörés———- Járóbeteg-ellátás – megmenekült a rendelő     A városban példás összefogás alakult ki a rendelőintézet városi fenntartásban maradása érdekében. Az esetleges állami kézbe adás lehetőségének hírére az orvosok, a betegek és a szentendrei polgárok aláírásgyűjtést indítottak az intézmény megtartásáért úgy, ahogy korábban például a zeneiskola vagy a könyvtár működését veszélyeztető javaslatok esetében is történt. Állami működtetés esetén egy kórház alá rendelték volna a szentendrei rendelőt, a kórház igazgatója határozta volna meg, milyen rendelések maradtak volna meg, és az orvosok rendelési idejét is szabadon változtathatta volna. A rendelő felújítása tizenhatszor került többe az eredetileg tervezettnél. Ezeknek a műszereknek az esetleges „kölcsönvétele” is felmerült. Az egyértelmű és határozott kiállás meghozta gyümölcsét, a testület egyhangúlag szavazta meg, hogy a SZEI marad városi kézben, biztosítva ezzel a magas szintű működés feltételeit, s így nem áll fenn annak a veszélye, hogy állami kezelés esetén szolgáltatásokat vonjanak el az intézményektől. Ettől függetlenül a költségtúllépés jelentősen hozzájárult a város adósságállományának növekedéséhez.     Költségvetés – vagy varázslás?   Az állam szigorú szabályt állított az önkormányzat elé: hiányt tartalmazó városi költségvetést nem fogadhat el a képviselő-testület. Ennek a szabálynak csak úgy tudott megfelelni a városvezetés, hogy például a V-8 uszoda éves 110 millió Ft üzemi veszteségét egyszerűen – varázslással – eltüntették, mert kijelentették: 2013-ban nem lesz veszteséges az uszoda, és punktum. A most benyújtott és elfogadott 2013-as költségvetés magán viseli a reorganizáció jegyeit. Mind technikailag, mind strukturálisan korrektnek mondható, ám – hasonlatosan a reorganizáció során tapasztaltakhoz­ – számos bizonytalanságot rejt magában. Hiányoznak az önkormányzati cégek üzleti tervei (a Polányi Sándor által kidolgozott összközpénz-költségvetést már el is felejtették), nem...