Személyes történeteink

​ Közel 400 történet, kép érhető már el a szentendrei StoryMap oldalán. ———-oldaltörés———- A közös emlékezet mozaiktábláján a beérkezett, „ódon illatú”  fotóknak, beszámolóknak, történeteknek köszönhetően immár megismerkedhetünk Buzgó Márk elszegényedett nemessel, a múlt század tízes éveinek szentendrei kerékpáros klubjával, a Husvik vendéglőben fellépő Rigó Péter cigányprímással vagy a Püspök utcai fotográfus, Wastl Béla egykori  fényképeivel és portréival a múlt század elejéről. A különleges időutazás során bejárhatjuk a 40-es évek Dunakanyarját, és közkinccsé válik a  Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztálya Kabaré előadásának 1926. június 2-i programja is. A Storymap jelenleg Szentendre közösségi történeteit, emlékeit gyűjti és publikálja. A készítők mottója, hogy “ahhoz, hogy az ember elfogadja azt a tudást, hogy például miként működött egy görög városállam, az is kell, hogy ő maga is visszaemlékezzen a saját múltjára.” Az alkotók úgy vélik, nagyon is keveset tudunk saját múltunkról, a „lehetséges történelemről”, ezért arra biztatnak mindenkit, hogy írja meg és küldje be személyes történetét, s ha kezébe akad egy-egy különleges családi fotó, esetleg százéves képeslapra bukkan a sublót alján, azt se feledje el „postázni” a Ferenczy Múzeumnak. Az egyedülálló projekt révén mindenki egyszerre lehet olvasója és krónikása Szentendre történetének, s egyszerre felhasználója és tartalomfejlesztője a...

Áfa van, babám!

​ Elment Polányi Sándor, cincognak az egerek? ———-oldaltörés———- A január 24-i testületi ülésre készült egy beszámoló az önkormányzat vagyongazdálkodási stratégiájának végrehajtásáról, melyből kiderült, a város bejelentkezett az Áfa-körbe. Ez a döntés az előterjesztés szerint minimum 19 millió Ft bevételkiesést jelent, mert nem minden bérleti szerződésben tudja érvényesíteni az önkormányzat a plusz adót. Ez a – minimum – 19 millió Ft bevételkiesést okozó döntés megkérdőjelezi, hogy a Dietz Ferenc által fémjelzett csapat tanult a hibáiból, illetve Polányi Sándortól, aki attól tartott, hogy visszarendeződik a döntéshozatal, miután lejár a szerződése és távozik a hivatalból.    A Raiffeisen Bank által támogatott külsős alpolgármester, Polányi Sándor elsődleges feladata a már a fizetésképtelenség határán imbolygó város pénzügyi stabilitásának biztosítása volt. Az alpolgármester miután megismerkedett a város irányítóival és a hivatal dolgozóival, azonnal radikális szemléletváltást kért tőlük. Polányi Sándor nem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy az előkészítetlen pályázatok, beruházások, a döntéshozók „rövidlátása” miatt adósodott el végletesen az önkormányzat (volt, aki úgy fogalmazott: a hozzánemértés szorgalommal párosult). Polányi Sándor minden 200.000 Ft-nál nagyobb kifizetést magához vont, pénzügyi elemzés nélkül előterjesztés nem mehetett a képviselő-testület elé. Ezért különösen kiábrándító, hogy az ominózus Áfa-körbe való belépés körülményeit tisztázandó kérdéseinkre (végeztek-e gazdasági elemzést a döntés meghozatala előtt? Mutassák be ezeket a számításokat! Ki hozta meg a döntést az Áfa-körbe való bejelentkezésről, milyen felhatalmazás alapján?), nem kaptunk megnyugtató választ. A jegyző asszony nem tudta megmondani, hogy felmerül-e hatáskör túllépés, hiszen a polgármester csak 10 millió Ft-ig dönthet saját hatáskörben, e felett képviselő-testületi határozatra van szükség. Szomorú volt hallani Polányi Sándor utódjától, Budai Otília külsős alpolgármestertől, hogy ő nem tud gazdasági számításokról, egyébként Polányi Sándor decemberben már jelezte, hogy...

Adatok a SZEI-ről

Szentendre Város Egészségügyi Intézményei ———-oldaltörés———- A “Szentendre 1000év+” programon belül, közel 3 éven keresztül, 1,6 milliárd forintból valósult meg az a projekt, amelynek részeként megújult a Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet. A kétezer négyzetméteres, legmodernebb műszerekkel felszerelt, egynapos sebészetet is magába foglaló Intézmény közel 100 ezer lakos ellátásáért felelős.  A Szentendrei Szakorvos Rendelőintézetet a KMOP-4.3.2-2008-0004 azonosítószámú Európai Unió által támogatott program keretében újították fel, melynek köszönhetően modern környezetben gyógyulhatnak a betegek. Az 1,6 milliárd forintos, Európai Uniós támogatással megvalósult járóbeteg szakellátás fejlesztési program részeként nemcsak az épület újult meg, hanem annak eszközparkja is. Ennek köszönhetően ma Szentendrén található Magyarország egyik legmodernebb egészségügyi létesítménye, amely a XXI. század színvonalán szolgálja a lakosságot. A 3 éven keresztül zajló projekt keretében közel 1600 négyzetméter új épületrésszel bővült a Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet, valamint a meglévő telephelyet is teljes mértékben korszerűsítettük. Az intézmény szolgáltatási köre tizenhat új szakellátással bővült, és az orvosi gép- és műszerparkot is a kor igényeinek megfelelően fejlesztettük. A beruházás eredményeképpen az intézmény a modern kor digitális vívmányainak felhasználásával, eszközeinek korszerűsítésével és bővítésével teszi gyorsabbá és színvonalasabbá az egészségügyi ellátást – mondta Dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere. Az intézmény fejlesztése négy fő célt szolgált: az építészeti-műszaki felújítást, az eszköz –és műszerfejlesztést, az akadálymentesítést, valamint a szakmai fejlesztést, azaz új orvosi területek meghonosítását. Az eddigieken túl alapvető változás lesz szolgáltatásainkban 16 új szakellátásunk és az egynapos sebészet – mondta Dr. Pázmány Annamária a SZEI intézmézményvezetője. Magas színvonalú betegellátást biztosít a megújult Szentendre Város Egészségügyi Intézményei (SZEI) a város és térsége számára. A modern járóbeteg-ellátó központ szakmai teljesítményével három minősítést is kiérdemelt. A rendelőintézet a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok minősítés mellett megkapta az Informatikai biztonsági irányítási...

Aláírásgyűjtés a SZEI-ért

A Szentendre Egészségügyi Intézményei (SZEI) vezetője, Pázmány Annamária levelet írt Dietz Ferenc polgármesternek, miután az önkormányzat törvényi lehetőséget kapott a rendelőintézet állami működtetésbe adására. ———-oldaltörés———- Az önkormányzat nehéz döntés előtt áll, hiszen a rendelőintézet felújítása a Simon Péter által vezetett Pro Szentendre Kft irányításával 16-szor került többe a városnak az eredetileg tervezettnél, s a kezdeti 77 millió forintos saját rész végül 1,2 milliárd forintra emelkedett. A város eladósodásához – az ugyancsak Simon Péterhez köthető V-8 uszodaberuházás mellett – a gigantikus költségűvé nőtt egészségügyi fejlesztés is jelentősen hozzájárult. A rendelőintézeti beruházásnak semmi értelme, ha az önkormányzat átadja a működtetést az államnak, mert az állami felügyelet biztosan minőségi visszaesést eredményez a betegek ellátásban. Az állami átvétel esetén a rendelőintézetet valamelyik kórház alá rendelnék, s a kórház határozná meg, hogy a rendelőben éppen melyik orvost irányítja a szűkített rendelési időre, s a kórház szabadon csoportosíthatná át a Szentendrén lévő korszerű orvosi műszereket is. (Az uniós támogatás miatt öt évig fenn kell tartani a rendeléseket, ugyanakkor nem mindegy, hogy egy-egy rendelési idő milyen hosszú, illetve az orvosok helyzete is bizonytalanná és kiszámíthatatlanná válik, hiszen a személyi állomány felett a továbbiakban már a kórház rendelkezik. Az uniós támogatás miatti ötéves védettséget ki lehet játszani, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a változás mindenhol a szolgáltatások színvonalának csökkenésével járt.) A szentendrei adófizetők áldozatot hoztak, hiszen ez a rendelőintézeti fejlesztés sokkal többe került (16-szorosába!) az ésszerű és reális mértéknél. Ennek az áldozathozatalnak végképp semmi értelme, ha a túl drágán megvalósuló egészségügyi szolgáltatásfejlesztés is összeomlik, s jelentős szolgáltatáscsökkenés valósul meg. Az eddigi tapasztalatok mindenhol azt mutatják, hogy rosszul jártak azok az intézmények, amelyek átadták az államnak a...

A járóbetegközpontért lobbiznak az orvosok

​ Levélben fordultak Dietz Ferenchez és aláírást gyűjtenek a Szentendre Egészségügyi Intézményei (SZEI) orvosai, hogy a város tartsa meg saját fenntartásában a közelmúltban felújított és átadott rendelőt. „Az intézmény állami kézbe adásával a rövid és hosszú távú, operatív és stratégiai döntések távol kerülnek a város és az intézmény napi működésétől” – fogalmaz a levél. ———-oldaltörés———- Pázmány Annamária, az intézmény vezetője a polgármesterhez írott levelében többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a váltás mindenhol a szolgáltatások színvonalának csökkenésével járt. Mint a levélben olvasható, az átadott járóbetegintézmények kórházakhoz integrálása évtizedes tapasztalatok szerint azok háttérbeszorítását jelenti a kórház javára és működtetésük a szervezeti egységen belül is (a betegellátás folyamatossága miatt érthető módon) maradékelvre lesz átállítva. A levél emlékeztet rá: országos szinten várhatóan a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőknek (407 ilyen van) csupán a 10-15 százalékát számítják átadásra szántnak. Az új, tavaly átadott központ működését jellemezve a dokumentum hangsúlyozza, hogy a most létrehozott egynapos ellátási részleg az elmúlt fél éves működése során bizonyította létjogosultságát, az engedélyezett kapacitást pedig szinte 100 százalékig képes kihasználni. Emellett az intézmény – szemben az országban megszokott helyzettel – évek óta pozitív mérleggel zárta az esztendőt, s a pályázati moratórium lejárta után lehetővé váló újabb magánszolgáltatás jellegű tevékenységek révén az intézmény jelentős bevételt is teremthet. A polgármesterhez címzett kérelem emlékeztet rá: az átadott vagyon kétmilliárd forintot meghaladja, miközben a város helyzete könnyebbé vált azzal, hogy a Kormány nem várt módon számottevő mértékben csökkentette a város adósságterhét.             Az önkormányzat nagy áldozatokat* vállalt fel annak érdekében, hogy az ország egyik legmodernebb intézménye működjön a városban, s hosszabb távon is havi rendszerességgel megjelenő terhet jelent...