A TESZ levele és a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosának válasza

A TESZ levele és a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosának válasza

A TESZ május 14-én kelt, dr. Dietz Ferenc Polgármester Úrnak írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy “Több eljárásban folyamatban van Szentendre Város településrendezési eszközeinek (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) felülvizsgálata, módosítása.”
Bizonyíték erre az Egres utcában lévő telkekkel kapcsolatos szabályozási terv…

Meddig nyújtózkodhat Szentendre?

„Meddig nyújtózkodhat Szentendre?” címmel írt újságcikket Koren Tamás, ami a Szentendre és Vidékében május 20-ra várható megjelenése előtt itt már...

PÜSPÖKMAJOR LAKÓTELEP

Egy királyi oklevél Szentendrét már 1146-ban a veszprémi püspök birtokaként említi. ———-oldaltörés———- Az itteni kaszálók és a gabonatermés után a helyiek adót is fizettek. Később a betelepült szerbek /169o/ is fontos gazdasági központként tartották számon. A város e határrészén, a Kőhegy alatt, a Pomáz felé eső dombon építette ki majorságát a Budai Szerb Püspökség. Az iratok és a visszaemlékezések szerint gazdag szőlőföldjük volt itt. 1924-ben Thirring Gusztáv túristakönyve így irányítja útba a Pomázról a Kőhegyen át a városba jövő kirándulót: “…majd a Kőhegy szőlői elé érünk. A püspöki major előtt /20 perc/ felvesszük balról a vörös jelzésű utat. A Püspökmajornál /10 perc/ az út K-nek fordul s levezet Szentendrére”. E városrészt az 1944-es Magyar helységnévtár c. könyv “külterületi lakott helyként” tartja számon. Az időközben szinte lakatlanná lett területen 1973-ban  megindul egy nagy, modern lakótelep építése. 1975-ben a német megszállás alóli  felszabadulás 30. évfordulóján át is adták az első lakásokat és a városrész a Felszabadulás lakótelep nevet kapta. A háztömböket kezdetben nem névvel, csak számokkal és betűkkel jelölték. Majd fokozatosan megjelennek a házsorokat megjelölő utcanevek. Miután itt korábban a munkásmozgalom alakjai adták a neveket /Lukács fivérek útja, Pogány Kálmán út/, később is ők lettek a névadók /Házi Árpád, Kállai Éva, Lőwy Sándor, Münnich Ferenc, Rajk László /. 1990-ben az utcanév revízió kapcsán felmerült a lakótelep nevének megváltoztatása. Az itt lakók a név helyett több nevet is felajánlottak: Szeles domb, Újtelep, Széchenyi telep. E nevekkel kapcsolatban azonban különböző gondok merültek fel. Szeles domb / bár így is hívták régen ezt a városrészt/, rosszul hangzik. Újtelep – általánosnak  és jellegtelennek tűnt. Széchenyi-telep sok van az országban és nem is kötődik a helyhez....

ULCISIA CASTRA, CASTRA CONSTANTIA – Szentendre Belvárosába

Római emlékek, Római tábor – Szentendre a római korban Ulcisia Castra, illetve a 4. században Castra Constantia néven szerepel a korabeli leírásokban, térképeken. Aquincumtól észak felé haladva itt található a Duna menti első auxiliaris (segédcsapat) tábor. Távolságát Aquincumtól a mérföldkövek is megőrizték: VIIII MP, a limesút mentén. ———-oldaltörés———- A 2. század elején, a legelsők között épült kőből Ulcisia Castra tábora, a Bükkös patak menti dombháton, a mai Paprikabíró utca és Dunakanyar körút közti területen. Hossza 205 m, szélessége 134 m. Alaprajza a szokásostól eltérően trapéz alakú, mely a domborzat adottságait követi. Kettős sáncárok övezte. A kapukat négyszögletes kaputorony védte, a sarkokon befelé ugró trapéz alakú saroktornyokkal. Az építtető csapattestre a cohors I. Thracum bélyegével ellátott téglák utalnak. A 2. század végén a Duna túl partján lakó lovas szarmaták ellen hasonló harcmodorú lovas és íjász csapatra volt szükség. Ekkor egy 1000 fős szír íjászalakulat, (cohors I. miliaria Aur. Ant. Surorum sagittariorum) lesz az új csapat Szentendrén. Ez a szír cohors építette kőbe Caracalla császár uralkodása alatt a tábor belső épületeit, valamint a négyzet alakú kiugró oldaltornyokat is. A 4. század közepén Ulcisia Castra neve Castra Constantia-ra változott. Ekkor épültek a patkó alakú oldal- ill. legyező alakú saroktornyok s a Duna felé néző kapu kivételével elfalazták a bejáratokat. A leletanyag tanúsága szerint a tábor a 4-5. század fordulójáig fennállt.A tábort belül két főútvonal tagolta, melyek kereszteződésében épült a parancsnoki épület, a principia, benne a táborszentély. A barakkok és egyéb épületek (istállók, kórház stb.) még feltárásra várnak.  A római katonaságot kísérő iparosok, kereskedők, veteránok és családtagok tábor melletti telepe, az un. auxiliáris vicus Szentendrén három oldalról veszi körül a tábort. (dél, nyugat,...